Što tražiš priznanje, iznuđeno?

Miért kívánsz fordított vallomást?

Što zapitkuješ, da li sam voleo

Miért vallatsz, hogy szerettem-e mást

pre, no što sam ti ruku zarobio,

rajtad kívül, és mennyire szerettem,

osim tebe i drugu, i koliko?

míg kezed, birtokul, kezembe vettem?

Pitanjima ne budi

Ne vallass, ne gondoltass

minule uspomene;

a régi szeretőkre;

prošlost, koja ne kruži,

ami nincs, nem is volt az,

ta zauvek iščezne.

megsemmisült örökre.

Da, voleo sam. Poput oštrice

Igen, szerettem. Mint orvosi kés

para me nemilosrdno sećanje

boncol az objektív emlékezés,

i otkriva davno mrtav živac što

s felfejti a már halott idegszálat,

se nekad kao ranjena zver trzao.

mely egykor vonaglott, mint sebzett állat.

Ne marim za tu ženu,

A szívem meg se dobban,

ne prži me ta vatra.

a régi tűz nem éget.

Jesam, voleo jednu,

Szerettem egy nőt. Jobban

i više, nego te sada.

szerettem, mint ma téged.

Više sam voleo, ali ne nju!

Jobban szerettem, de értsd meg: nem őt!

Shvati, u njoj svaku mladu ženu,

Benne szerettem minden ifjú nőt,

jer tad pređoh prag dečačkog neznanja…

mert véget ért a vaksötét gyerekkor…

I sebe sam više voleo tada.

Jobban szerettem magamat is akkor.

Blistala je i smrt

Ragyogott a halál is,

lica slavlja i besa,

akik öleltek, öltek,

čitav bajoliki vrt

a dolgok irreális

tog irealnog sveta.

fényben tündököltek.

Blistala je podivljala tajna,

Fényekben tündökölt a vad titok,

u mom oku čarolija, sjajna.

hő szemem nem látott: világított.

Nesala je ta vatra, mračnije je, –

Fénye kihunyt már, a világ sötétebb, –

ali u tom mraku sjati vidim tebe!

de a sötétben fényleni lát téged!

Sjaji Margita, sjaji,

Csillogj, Margitka, tennen

svet sa svetlom ozari,

fényeddel csillogj fennen,

na pravom putu ići

fényeddel segíts engem

tim sjajem ćeš mi pomoći.

az igaz úton mennem.

Boga, koji iz ničega

A bűvész istent, aki semmiből

stvori zemlju, nebo, čoveka,

eget és földet és embert bűvöl,

detronizuje zreo muškarac

detronizálja már az érett férfi,

koji ne stvara svet, ali shvaća.

ki a világot nem teremti: érti.

Svetli dakle svete moj,

Világolj hát, világom,

svetli u životu mom,

világolj életemben,

na svetu, u svetlu tvom

fényednél a világon

urediću život svoj.

a rendet megteremtem.