na listovima krošnji sedim

a fák levelein üldögélek

u rupici za dugme sa crnom ružom

fekete rózsa gomblyukamban

njena usijanost me greje

izzása melegít

jezik crveno plavo bojim

nyelvem pirosra kékre festem

i jer su mi butine tranjave da se miču

s hogy mozogni lusták combjaim

noćne ptice u gnezdo izdubile

fészkül éjjeli madarak kivájták

računi za gas sa kvitama zalagaone kotrljajuća

a gázszámlák a zálogcédulákkal vándorló

posteljina je

ágynemű

TVOJA

TIÉD

pa ne zaboravi uplatiti

hát ne feledd befizetni

iskupiti

kiváltani

i plav kovčeg što je u bolnici ostao

s a kék bőrönd is ami a kórházban maradt

ovde je nebo kao da je od gvožđa i bakra

az ég itt mintha vasból volna és rézből

obla dubina katkad zasvetli

öblös mélye időnként felfénylik

zatim se zatamni

aztán elsötétül

dešavalo se da smo pohlepni bili

volt idő egykor hogy falánkak voltunk

ti i ja

te meg én

sad sam te već prozračnim prstima u telo mi utkala

most már levegő ujjakkal testembe szőttelek

u zemlji od biljaka opustošene

a növényektől letarolt földben

jao kava pesma

jaj milyen ének

zdrobi me

összezúz

nevidljivi muzički znaci

láthatatlan hangjegyek

među prazne listove nota

üres kottalapok közé

dižu

emel