Jedan slikar u kuhinji plače,

Egy festő sír a konyhában,

pored igrališta isečen je

kivágták a cédrusfenyőt

kedar, iako nije bio

a játszótér mellett, pedig

hiljadugodišnjak, ni

még ezer éves se volt, és

bolestan nije bio, ipak

semmi baja, mégis néhány

dovoljno je par stotina godina

száz év elég, hogy úgy

da bi odlučili, srušiće, i-

döntsenek, kidöntik, ki-

sećiće ovaj krasan

vágják ezt a gyönyörű

bor, svet nije mog-

fenyőt, nem lehet meg-

guće spasiti, dragi

menteni a világot, kedves

Tivadaru*, zajedno sa lju-

Tivadar, benne az embe-

dima, nažalost kedar je

rekkel, sajnos kivágták a

isečen, ali zar slikar

cédrusfenyőt, de nem ma-

ne na sebe misli ka-

gára gondol-e a festő, a-

da na zid neprestano

mikor a cédrus hiányát

nedostatak kedra slika?

festi csak folyton?

*Tivadar Čontvari Kostka (Csontváry Kosztka Tivadar) je slavan mađarski slikar. Jedna od najpoznatijih njegovih slika je „Usamljen Kedar”.