Miért kívánsz fordított vallomást?

Što tražiš priznanje, iznuđeno?

Miért vallatsz, hogy szerettem-e mást

Što zapitkuješ, da li sam voleo

rajtad kívül, és mennyire szerettem,

pre, no što sam ti ruku zarobio,

míg kezed, birtokul, kezembe vettem?

osim tebe i drugu, i koliko?

Ne vallass, ne gondoltass

Pitanjima ne budi

a régi szeretőkre;

minule uspomene;

ami nincs, nem is volt az,

prošlost, koja ne kruži,

megsemmisült örökre.

ta zauvek iščezne.

Igen, szerettem. Mint orvosi kés

Da, voleo sam. Poput oštrice

boncol az objektív emlékezés,

para me nemilosrdno sećanje

s felfejti a már halott idegszálat,

i otkriva davno mrtav živac što

mely egykor vonaglott, mint sebzett állat.

se nekad kao ranjena zver trzao.

A szívem meg se dobban,

Ne marim za tu ženu,

a régi tűz nem éget.

ne prži me ta vatra.

Szerettem egy nőt. Jobban

Jesam, voleo jednu,

szerettem, mint ma téged.

i više, nego te sada.

Jobban szerettem, de értsd meg: nem őt!

Više sam voleo, ali ne nju!

Benne szerettem minden ifjú nőt,

Shvati, u njoj svaku mladu ženu,

mert véget ért a vaksötét gyerekkor…

jer tad pređoh prag dečačkog neznanja…

Jobban szerettem magamat is akkor.

I sebe sam više voleo tada.

Ragyogott a halál is,

Blistala je i smrt

akik öleltek, öltek,

lica slavlja i besa,

a dolgok irreális

čitav bajoliki vrt

fényben tündököltek.

tog irealnog sveta.

Fényekben tündökölt a vad titok,

Blistala je podivljala tajna,

hő szemem nem látott: világított.

u mom oku čarolija, sjajna.

Fénye kihunyt már, a világ sötétebb, –

Nesala je ta vatra, mračnije je, –

de a sötétben fényleni lát téged!

ali u tom mraku sjati vidim tebe!

Csillogj, Margitka, tennen

Sjaji Margita, sjaji,

fényeddel csillogj fennen,

svet sa svetlom ozari,

fényeddel segíts engem

na pravom putu ići

az igaz úton mennem.

tim sjajem ćeš mi pomoći.

A bűvész istent, aki semmiből

Boga, koji iz ničega

eget és földet és embert bűvöl,

stvori zemlju, nebo, čoveka,

detronizálja már az érett férfi,

detronizuje zreo muškarac

ki a világot nem teremti: érti.

koji ne stvara svet, ali shvaća.

Világolj hát, világom,

Svetli dakle svete moj,

világolj életemben,

svetli u životu mom,

fényednél a világon

na svetu, u svetlu tvom

a rendet megteremtem.

urediću život svoj.