A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,

我的玩伴啊，告诉我，你愿不愿意，

akarsz-e mindig, mindig játszani,

愿不愿意永远、永远和我玩下去，

akarsz-e együtt a sötétbe menni,

愿不愿意一同走进黑暗，

gyerekszívvel fontosnak látszani,

怀着颗孩童的心，装作这是件了不起的大事？

nagykomolyan az asztalfőre ülni,

愿不愿意庄严地坐在桌首，

borból-vízből mértékkel tölteni,

把酒和水都斟得恰如其分，

gyöngyöt dobálni, semminek örülni,

抛撒珍珠，为一无所有而欢喜，

sóhajtva rossz ruhákat ölteni?

叹着气，穿上寒酸的衣裳？

Akarsz-e játszani mindent, mi élet,

你愿不愿意把这整场人生全当作游戏：

havas telet és hosszu-hosszu őszt,

那大雪的冬天和漫长、漫长的秋日？

lehet-e némán teát inni véled,

我能不能与你默默饮茶，

rubin-teát és sárga páragőzt?

饮红宝石般的茶，和黄色的雾气？

Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,

你愿不愿意完整地、以纯洁的心活着，

hallgatni hosszan, néha-néha félni,

久久沉默，偶尔、偶尔害怕——

hogy a körúton járkál a november,

害怕十一月正在环路上游荡，

az utcaseprő, szegény, beteg ember,

那个贫穷、病弱的清道夫，

ki fütyürész az ablakunk alatt?

在我们的窗下吹着口哨？

Akarsz játszani kígyót, madarat,

你愿不愿意玩蛇，玩鸟，

hosszú utazást, vonatot, hajót,

玩漫长的旅行，玩火车和船，

karácsonyt, álmot, mindenféle jót?

玩圣诞节，玩梦，玩一切美好的东西？

Akarsz játszani boldog szeretőt,

你愿不愿意扮演幸福的恋人，

színlelni sírást, cifra temetőt?

假装哭泣，玩一场华丽的葬礼？

Akarsz-e élni, élni mindörökkön,

你愿不愿意活着，永远永远活着，

játékban élni, mely valóra vált?

活在一场终于成真的游戏里？

Virágok közt feküdni lenn a földön,

躺在花丛之间，贴紧下方的大地，

s akarsz, akarsz-e játszani halált?

你愿意吗，愿不愿意——

和我一起玩死亡？