Lentről nézem ős terebélyed,

Ditt lauvverk susar over meg,

Piros csodákkal rakott Élet.

Óh, jaj,

og livsens raude under dreg.

Te hitvány, te hitvány, te hitvány.

Å ve,

Nem áhitott így soha senki,

Nem tud téged más így szeretni.

du usle, usle, usle.

Óh, jaj,

Hiába, hiába, hiába.

Eg elska deg som ingen før,

Csodáidból csak egyszer adnál,

eg gav deg mine siste glør,

Fiadnak csak egyszer fogadnál.

Óh, jaj,

å ve,

Be várom, be várom, be várom.

så fåfengt, fåfengt, fåfengt.

Véremmel hívlak, csallak, várlak,

Véremmel gyűlöllek, imádlak.

Om ein gong du gav rike lån

Óh, jaj,

Csak nézlek, csak nézlek, csak nézlek.

og kalla meg din eigen son!

És itt maradok, itt a porban,

Å ve,

Tudom, én tudom, eltiportan.

Óh, jaj,

så fåfengt, fåfengt, fåfengt.

Halálig, halálig, halálig.

Mitt blod det ropar, ventar, lid.

Mitt blod er mørkt av elsk og nid.

Å ve,

får berre sjå deg, sjå deg,

Eg veit, eg veit, det varer ved.

I støvet ligg eg, trampa ned,

å ve,

til døden, døden, døden.