Mint elátkozott királyfi

Dom je skoro na spadnutie,

Túl az Óperencián,

šúpe sa už vakovka,

Él magában falujában

a vietor vždy s kusom šindľa,

Pató Pál úr mogorván.

bohviekde sa potĺka;

Be más lenne itt az élet.

opravme to, bo dnes-zajtra

Ha egy ifjú feleség...

cez pôjd vstúpi slnko-hosť.

Közbevágott Pató Pál úr:

Odsekne pán Pató na to:

"Ej, ráérünk arra még!"

„Eh, nehorí, času dosť!“

Spustla záhrada, no krásne

Roskadófélben van a ház,

oráčina prekvitá,

Hámlik le a vakolat,

slepý mak sa na nej rodí,

S a szél egy darab födéllel

celá je ním pokrytá.

Már tudj' isten hol szalad;

Kdeže hlivie toľký bíreš?

Javítsuk ki, mert maholnap

Pluh si nevie povinnosť?

Pallásról néz be az ég...

Odsekne pán Pató na to:

Közbevágott Pató Pál úr:

„Eh, nehorí, času dosť!“

"Ej, ráérünk arra még!"

Mentieka a nohavice,

všetko v stave takom zlom,

Puszta a kert, e helyett a

že by boli ledva súce

Szántóföld szépen virít,

na sieť proti komárom;

Termi bőven a pipacsnak

súkno máme, krajčír príde,

Mindenféle nemeit.

ušiť, to je maličkosť...

Mit henyél az a sok béres?

Odsekne pán Pató na to:

Mit henyélnek az ekék?

„Eh, nehorí, času dosť!“

Közbevágott Pató Pál úr:

Tak svoj život preživorí;

"Ej, ráérünk arra még!"

aj keď mnoho-premnoho

zdedil bol po otcoch svojich,

Hát a mente, hát a nadrág,

nemá nikdy ničoho.

Úgy megritkult, olyan ó,

Ale to nie jeho chyba;

Hogy szunyoghálónak is már

tu je vinou maďarskosť.

Csak szükségből volna jó;

Veď je heslom v jeho vlasti:

Híni kell csak a szabót, a

„Eh, nehorí, času dosť!“

Posztó meg van véve rég...

Közbevágott Pató Pál úr:

"Ej, ráérünk arra még!"

Életét így tengi által;

Bár apái nékie

Mindent oly bőven hagyának,

Soha sincsen semmije.

De ez nem az ő hibája;

Ő magyarnak születék,

S hazájában ősi jelszó:

"Ej, ráérünk arra még!"