Minek nevezzelek,
Kako da te zovem
Ha a merengés alkonyában
kad u sumračje misli
Szép szemeidnek esti-csillagát
Zadivljenim očima gledam
Bámulva nézik szemeim,
lepu večernjaču tvojih očiju
Mikéntha most látnák először...
Kao da sada gledam prvi put...
E csillagot,
Tu zvezdu
Amelynek mindenik sugára
Čiji je svaki zračak
A szerelemnek egy patakja,
Po jedan potok ljubavi
Mely lelkem tengerébe foly -
Što se u more moja duša uliva –
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek,
Kako da te zovem
Ha rám röpíted
Kad uputiš ka meni
Tekinteted,
Svoj pogled,
Ezt a szelíd galambot,
Tu pitomu golubicu
Amelynek minden tolla
Čije je svako prece
A békeség egy olajága,
Po jedna maslinova grančica mira
S amelynek érintése oly jó!
I čiji je dodir tako dobar!
Mert lágyabb a selyemnél
Jer je blaži od svile
S a bölcső vánkosánál -
I os uzglavlja kolevke –
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek,
Kako da te zovem
Ha megzendűlnek hangjaid,
Kad zapeva tvoj glas,
E hangok, melyeket ha hallanának,
Taj glas od kojeg bi, da ga čuje,
A száraz téli fák,
Svelo zimsko drveće
Zöld lombokat bocsátanának
Zelenim lišćem granulo
Azt gondolván,
Misleći
Hogy itt már a tavasz,
Da tu je proleće,
Az ő régen várt megváltójok,
Njihov dugo čekani iskupitelj,
Mert énekel a csalogány -
Jer slavuj peva –
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek,
Kako da te zovem
Ha ajkaimhoz ér
Kad plameni rubin tvojih usana
Ajkadnak lángoló rubintköve,
Usne moje takne
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
A duša nam se u vatri poljupca stopi
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
Kao u zori dan i noć,
S eltűn előlem a világ,
I nestane za mene svet,
Eltűn előlem az idő,
I nestane za mene vreme,
S minden rejtélyes üdvességeit
A večnost izliva na mene
Árasztja rám az örökkévalóság -
Svoje tajnovito spasenje –
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem
Boldogságomnak édesanyja,
Majko mojih blaženstava,
Egy égberontott képzelet
Vilo
Tündérleánya,
Moje nebotične mašte,
Legvakmerőbb reményimet
Svetla javo što postide
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Moja najsmelija nadanja,
Lelkemnek egyedűli
Moje duše jedino
De egy világnál többet érő kincse,
Blago, al vrednije od celog sveta,
Édes szép ifju hitvesem,
Slatka moja, lepa mlada dragano,
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem?
1848