Létem ha végleg lemerűlt,

Kad stvarnost moja zauvek nestane,

ki imád tücsök-hegedűt?

kome će svirati cvrčak sa grane?

Lángot ki lehel deres ágra?

Čiji će dah grejati zamrzlo drveće?

Ki feszül föl a szivárványra?

Kome će duga biti raspeće?

Lágy hantú mezővé a szikla-

Ko će topiti kamene

csípőket ki öleli sírva?

gromade do livade meke?

Ki becéz falban megeredt

Ko će gledati te kose, žile

hajakat, verőereket?

iz tvrdog zida izvirile?

S dúlt hiteknek kicsoda állít

I opustošenim nadama

káromkodásból katedrálist?

iz kletvi ko će zidati hram?

Létem ha végleg lemerűlt,

Kad stvarnost moja zauvek nestane,

ki rettenti a keselyűt!

ko će tad plašiti zlokobne vrane!

S ki viszi át fogában tartva

Na drugu obalu ko će još smeti

a Szerelmet a túlsó partra!

držeći zubima Ljubav preneti!