El encendido tren del sol ha rodado

A nap kigyulladt vonata elrobogott

ante mi umbral indiferente.

Egykedvü küszöböm előtt.

Vete,

Eredj csak.

las huellas de tus pies

A te lábaid nyoma

ya no le duelen.

Nem fáj már néki többé.

Hay silencio.

Csönd van

Solamente un murmullo:

Csak egy csobbanás:

doy mi pez hambriento al río.

Kövér halamat visszaadom a folyónak

Un susurro:

Egy surranás:

doy mi débil pájaro al campo.

Gyönge madaram visszaadom a mezőnek

Vete,

Eredj csak

la flor cubre

Elfedezi megcsorbult levelét

sus hojas melladas.

A virág.

¿Ves?

Látod?

Ya anochece.

Már esteledik.

1925 ősze