A nap kigyulladt vonata elrobogott

El encendido tren del sol ha rodado

Egykedvü küszöböm előtt.

ante mi umbral indiferente.

Eredj csak.

Vete,

A te lábaid nyoma

las huellas de tus pies

Nem fáj már néki többé.

ya no le duelen.

Csönd van

Hay silencio.

Csak egy csobbanás:

Solamente un murmullo:

Kövér halamat visszaadom a folyónak

doy mi pez hambriento al río.

Egy surranás:

Un susurro:

Gyönge madaram visszaadom a mezőnek

doy mi débil pájaro al campo.

Eredj csak

Vete,

Elfedezi megcsorbult levelét

la flor cubre

A virág.

sus hojas melladas.

Látod?

¿Ves?

Már esteledik.

Ya anochece.

1925 ősze