Zene gitáronMihály Ladányi

Música para guitarraAndrás Simor, Ilona Gogh 译


„Nem mintha el akarnám cserélni tollamat
“No es que yo quiera darte
 a te pisztolyodért,
 Pluma por pistola
 de a költő te vagy.”
 Pero el poeta eres tú.”
 (Miguel Barnet: Che)
 (Miguel Barnet : Che)

(A mű)
(La obra)

S hogy senki ne legyen magára hagyatva,
Y para no dejar a nadie solo y abandonado
 a kanári születésnapján kapott egy macskát,
 el canario en su aniversario recibió un gato,
 s akit mindeddig nem őrzött senki sem,
 y el que hasta ahora por nadie ha sido cuidado,
 hát az őrt kapott természetesen.
 a este por supuesto le tocó un soldado.

Már csak ez volt bevégezetlen a világból,
Sólo esto quedaba inconcluso del mundo,
 s most az Isten kedvtelve nézegette,
 ahora Dios lo observaba con gusto,
 aztán körültekerte szögesdróttal,
 luego lo rodeó con alambrada
 hogy holmi gonoszság kárt ne tehessen benne.
 para preservarlo de cualquier canallada.

(A túloldalon)
(Al otro lado)

Az újságok megtelnek szavakkal,
De palabras se llenan los periódicos
 mint esőben lucsokkal az út,
 como bajo lluvia los caminos de fango,
 leszivárognak az ember idegcsatornáiba,
 se infiltran por la redes nerviosas del hombre
 s az ember száján ásítás bugyborékol.
 y por sus labios revienta el bostezo.

Ebben az álmos órában mi mást lehetne tenni:
En esa hora de sueño qué más podría hacer:
 az ember lába elindul,
 Los pies del hombre en marcha se ponen
 átviszi gazdáját a téren
 Atraviesan a su dueño por la plaza en movimiento
 egy nemiszerv két oldalán gépiesen mozogva.
 mecánico por ambos lados de un órgano de placer.

A túloldalon lakik az ember szeretője,
Allá, enfrente vive la amante del hombre,
 keresztrejtvényt fejt hasonfekve éppen,
 justo llenando un crucigrama echada boca abajo, y cuando se cansa,
 és mikor unja,
 entre pulgas de anuncios matrimoniales se rasca.
 házassághirdetések tetvei közt vakarózik.


En cierto lugar de recién nacidos abonan el mundo,
Valahol csecsemőkkel trágyázzák a világot,
 y tajan la panza de mujeres amarillas, pero aquí,
 és felmetszik a sárga asszonyok hasát, de itt
 todo concluye en el cuarto de baño.
 a fürdőszobában minden befejeződik.


(Si tiene un poco de suerte)
(Ha egy kis szerencséje van)


Cuando el hombre nace :
Mikor az ember megszületik:
 de regalo, un país recibe
 ajándékul kap egy országot
 con escudo dorado y con rey,
 aranyozott címerrel és királlyal,
 y un país relativamente con valles y montañas
 és viszonylag hegyes-völgyes országot
 en el mejor de los casos -
 kap jó esetben –


Cuando el hombre nace:
Mikor az ember megszületik:
 de regalo, una ciudad recibe
 ajándékul kap egy várost
 con alumbrado especial y con alcalde,
 díszkivilágítással és polgármesterrel,
 y una ciudad bonita recibe, con alcalde honesto
 és szép várost kap derék polgármesterrel,
 si un poco de suerte tiene –
 ha egy kis szerencséje van –


Cuando el hombre nace:
Mikor az ember megszületik:
 de regalo, una calle recibe
 ajándékul kap egy utcát
 con el último nombre histórico,
 a legeslegújabb történelmi névvel,
 y si nació un día bueno, entonces
 és ha jó napon született, akkor a
 la calle la recibe cerca de los trasportes.
 közlekedéshez közel kapja az utcát


Cuando el hombre nace:
Mikor az ember megszületik:
 de regalo, una habitación recibe
 ajándékul kap egy lakószobát
 con hornilla y peldaño,
 tűzhellyel és küszöbbel,
 y si un poco de suerte tiene,
 és ha egy kis szerencséje van,
 hasta una cama se halla en ella,
 akad egy ágy is benne,
 sobre la cual luego se divierte.
 amin majd nem unatkozik.


Cuando el hombre nace:
Mikor az ember megszületik:
 de regalo, una caja de madera recibe
 ajándékul kap egy fadobozt
 con un nombre y dos fechas doradas,
 egy névvel és két aranyozott dátummal,
 y si un poco de suerte tendrá,
 és ha egy kis szerencséje lesz,
 estas con el tiempo,
 ezek idővel
 alguien las recordará.
 valamit majd jelentenek is.


(Resplandece desde más alto)
(Magasabbról ragyogj)


¡Cuánto te esperamos, olor de Olivo,
Mennyire vártunk rád, Olajszagú,
 como gritamos embriagados por tu nombre,
 hogy üvöltöztünk nevedtől részegen,
 como te subimos sobre nuestros endebles hombros,
 hogy emeltünk csenevész vállainkra,
 en días de hambre y sueño, cómo te llevamos a cuestas!
 éhes és álmos napokon hogy cipeltünk!
 Descalzos en las heladas fuimos a recibirte,
 Fagyban mezítláb mentünk eléd,
 sedientos en días de calor,
 hőségben szomjan,
 los pies hinchados, las manos agrietadas,
 lábunk dagadt, tenyerünk fölrepedt,
 cargamos morteros, ladrillos juntamos debajo de ti,
 maltert hordtunk, téglát raktunk alád,
 resplandece desde más alto…
 magasabbról ragyogj…
 ¡No abandones tu, antes de tiempo a esta exánime tropa,
 Ne hagyd el sápadt, korán elfáradt seregedet,
 Moviliza por nosotros tu corazón, tus brazos!
 mozduljon értünk szíved, karod!


(Pon tu arma sobre mis hombros)
(Add fegyvered vállamra)


Antes de que
Mielőtt
 en un cabaret particular de nombre Boyante
 a Jómód nevű gebines mulatóban
 como flemático intelectual desprecie el mundo,
 hűvös intellektuelként lenézném a világot,
 antes de que cambie también mi deslucida amante
 mielőtt kopott szeretőmet is
 por mujeres deslumbrantes,
 kicserélném ragyogó asszonyokra,
 en un momento de sabor olvidado,
 egy elfelejtett-ízű pillanatban,
 arrimado a ti en la calle empringada
 mellédszegődve a csatakos utcán,
 donde por nuestros calzados agujereados
 ahol lyukas cipőnkön
 se filtra el frío suco,…de la tarde
 átfolyik a hideg lé,
 mientras nos fumamos también nuestros último
 mialatt elszívjuk utolsó cigarettánkat is,
 cigarro, pon tu arma sobre mis hombros,
 add fegyvered vállamra,
 que sienta el frío metal apretar,
 érezzem a heveder szorítását,
 y cantemos algo sobre la Revolución!
 és énekeljünk valamit a Forradalomról!


Aquello, que enrojece el rostro de los niños pobres,
Azt, hogy kipirosítja a szegény gyerekek arcát,
 derriba las estatuas de los saqueadores,
 ledönti a harácsolók szobrait,
 voltean la mesa de los cambiadores de moneda
 felborítja a pénzváltók asztalát
 y entrega altruistas sueños al corazón –
 és önzésnélküli álmokat ad a szívnek –


¡Deja que me arrime a ti,
Hadd szegődjek még melléd,
 antes que
 mielőtt
 yo también deje de extrañarte a ti!
 nem hiányoznál énnekem se többé!


(Desierto regado por alcohol)
(Alkohollal öntözött sivatag)


Porque estos cincuenta-sesenta años sin ti
Mert ez az ötven-hatvan év nélküled
 son tan sólo autocomplacencias de células.
 csupán a sejtek önvigasztalása.
 El amor concluye en la erección
 A szerelem befejeződik az erekciónál
 y deja su lugar
 és átadja helyét
 al tedio de la carne satisfecha.
 az elégedett hús unalmának.
 Las mujeres no paren
 Az asszonyok nem szülnek,
 o si dan a luz,
 vagy ha szülnek:
 los niños juegan a policía y bandidos,
 a gyerekek
 hasta integrarse entre los grupos gamberros
 fegyőrt játszanak és útonállót,
 de las adolescentes-putas y
 míg belenőnek a galerik teenager-kurvái és
 los jefes con órganos sexuales tatuados.
 tetovált nemiszervű vezérei közé.


Porque
Mert
 de las heridas cuidadosamente administradas
 a gondosan adminisztrált sebekből
 no salta la sangre,
 nem csap ki a vér,
 pues la herida no surgió por ti,
 hisz nem teérted keletkezett a seb,
 en la arena de los dientes apretados
 az összeszorított fogak arénájában
 no rechinan las incitaciones de la furia,
 nem csikorog a dühök biztatása,
 únicamente algún sonido de trompeta
 csak valami trombitaszólam
 se arrastra solitario, o
 bandukol árván, vagy a
 las histéricas guitarras eléctricas galopan sin tino
 hisztérikus elektromosgitárok csörtetnek céltalanul
 en el desierto regado con alcohol.
 az alkohollal öntözött sivatagban.


Porque el amor empalagoso
Mert érzelmeink dzsungelösvényét
 y la hierba de seda de la sumisión sufrida
 benövi nélküled
 recubre sin ti el trillo de jungla
 a nyálas szeretet
 de nuestros sentimientos.
 és a megadó alázat selyemfüve.
 Puños podridos cuelgan de los cuerpos,
 Rothadó öklök lógnak a testeken,
 recorridos por las `pulgas de las ilusiones burguesas ,
 melyeket összemásztak a polgári illúziók tetvei,
 o puños metidos en los bolsillos, con dedos buscadores de monedas,
 vagy zsebrevágott öklök, aprópénzért kotorászó ujjakkal,
 o puños esclavos arrastrados entre placeres de horas,
 vagy órák örömei közt kullogó rabszolga öklök,
 que como los perros policías adamados,
 melyek mint az elpuhult rendőrkutyák,
 ya sólo pueden soltar ladridos.
 már csak csaholni tudnak –


Porque en las camas arrugadas,
Mert a gyűrött ágyakon,
 en el éxtasis de la misericordia post mortem,
 a halál-utáni irgalom bűvöletében,
 frente a las puertas,
 az ajtók előtt,
 frente los placeres,
 az örömök előtt,
 frente las funerarias,
 a hullaházak előtt
 sólo manosear se puede la vida,
 csak összefogdosni lehet az életet,
 con manos temblorosas y
 remegő és
 sucias por la eterna muerte.
 az örök haláltól maszatos kézzel.


(Las horas precedentes de la aurora)
(A hajnal előtti órák)


Vino un hombre
Jött egy férfi,
 que así cantó:
 aki így énekelt:


Como los espíritus,
Mint a kísértetek,
 a medianoche nos mezclamos entre ustedes.
 éjfélkor lopakodunk közétek.
 Las horas precedentes de la aurora son oscuras.
 A hajnal előtti órák vaksötétek.
 Sólo las botas galopan de noche
 Csak a bakancsok surrognak éjszaka
 entre las hierbas del monte, sólo
 a hegyi fűben, csak a
 los murciélagos de la amargura susurrada en la
 sötétbe mormolt keserűség denevérei
 oscuridad atraviesan rechinando los poblados.
 csattognak át a falvakon.


Nuestras palmas se pegaron a la culata,
Tenyerünk ráizzadt a puskatusra,
 porque amamos el fusil.
 mert szeretjük a puskát.
 Buen fusil –le decimos- ¡ama la sangre,
 Jó puskánk – mondjuk neki –, a vért szeresd,
 no el trino de las aves, no al viento,
 ne a madarak füttyét, ne a szelet,
 como los poetas y demás humanistas!
 mint a költők és egyéb humanisták.


El humanismo es de las bibliotecas,
A humanizmus a könyvtáraké,
 Los estantes crujen de humanismo.
 a polcok humanizmustól roskadoznak.
 Nuestros ojos son pozos negros del hambre,
 Szemünk éhségtől fekete kút,
 nos humillaron de miles de formas,
 megaláztak minket százféleképp,
 ahora amamos nuestro fusil,
 most szeretjük a puskát,
 Buen fusil –le decimos- ¡ama la sangre!
 Jó puskánk – mondjuk neki –, szeresd a vért!


(Y veo, escupe la sangre y la tierra,
(S látom, kiköpi a vért és a földet,
 alumbran sus ojos de su cara enfangada,
 sáros arcából szeme kivilágít,
 se convertirá cualquier día en soldado desconocido,
 ismeretlen katona lesz maholnap,
 obesos diplomáticos depositarán ofrenda
 síremlékét koszorúzzák a hízott
 floral en su tumba, calle y almacén
 diplomaták, utcát és áruházat
 llevará su nombre,
 neveznek róla,
 - yo a sus manos estoy asecho, prieto
 – én öklét lesem,
 y me inclino
 s lehajlok érte,
 por el fusil enfangado.)
 sáros fegyverért.)


Agarro, con presión en mi boca, tu nombre,
Szorongatom a számban a neved,
 como al verdín el que se ahoga.
 mint a hínárt a vízbefulladó.
 Entre mis dientes traspaso tu nombre
 Fogam között viszem át a neved
 a través de los mentidos amores.
 az összehazudott szerelmeken.


Habría que hablar sobre ti y cantar tu nombre,
Beszélni kellene rólad és elénekelni a neved,
 Como canta el soldado capturado,
 ahogy az elfogott katona énekel,
 pero la primera palabra de cada signo estratégico es tu nombre,
 de minden stratégiai jel első szava a neved,
 así pues me está vetado pronunciarlo.
 így aztán nem szabad kimondanom.


En las amargas conspiraciones de mi horas, cuando
Óráim keserű konspirációiban, mikor
 la preocupación vigila con desconfianza hasta la
 a gond a nyomorra is gyanakodva les,
 miseria, con atención sigo cada nombre pronunciado
 minden kimondott névben azt figyelem,
 qué ha quedado de tu nombre sin expresar.
 mi maradt még nevedből kimondatlanul.


Si me desgajara esa camisa sangrada,
Ha letépném magamról ezt a véres inget,
 con la que me vistió harta de obligaciones el mundo,
 melyet rám adott kötelességeivel a világ,
 todos podrían ver tu nombre tatuado sobre mi piel,
 mindenki látná bőrömre tetovált neved,
 y todo sería más sencillo a partir de entonces
 s attól kezdve minden egyszerű lenne.


Mas tu nombre tan sólo sigue apretado entre mis
De csak szorongatom fogam közt a neved,
 dientes, y como el padre en la trinchera mira
 s ahogy lövészárokban nézegeti apja
 las fotos de su nunca visto hijo,
 sohase-látott fia fényképeit,
 así te miro esperanzado.
 úgy nézlek reménykedve.


(Al final de la leyenda)
(A legenda végén)


Y también Dios al final de la gran leyenda
Az Isten is a nagy legenda végén
 cuando crucificar mandó, vinagre le dio beber,
 keresztre küldte, ecettel itatta,
 a quien tanto pisó fango por él.
 ki annyit járt a sárban őmiatta,
 Para ayudar su creación moribunda,
 hogy segítsen döglődő teremtményén,
 mientras aquel repite con afán: ¡yo, yo!
 míg az szorongva hajtogatja: én, én!
 Y sólo para saquear se junta en tropa,
 és csak rabolni verődik csapatba,
 o si su amo al tren militar lo monta,
 vagy ha ura bakavonatra rakja,
 y danza altivo sobre su propia amargura.
 s hetykén vigad saját keserűségén.


Si queda algo bueno a veces en el mundo,
Ha akad még jó néha a világon,
 pequeños judas lo empringan pronto,
 kis árulók mocskolják azt be gyorsan,
 para luego como los que comparten destino,
 aztán mint akik osztoztak e sorsban,
 contonean bajo luces, glorias esperando.
 fényben riszálnak, dicsőségre vágyón.


Pues no sé si vale la pena que vea
Hát nem tudom, hogy érdemes-e látnom,
 quién es a quien aún le temen los cobardes.
 ki az, akitől félnek még a gyávák.
 El cuerpo del héroe, si atraviesa el pobre la violenta
 A hős testét szolid nyűvek zabálják,
 muerte, por permanentes gusanos es devorado.
 ha átgázolt szegény a vad halálon.


(Apostilla)
(Ajánlás)


¡Oh, Príncipe de este mundo, de cacofonía,
Ó, hercege e kakofón világnak,
 si con alardes nos echamos a la saliva,
 ha hencegve fekszünk bele a nyálba,
 frente a Dios, no hables de nosotros, mejor
 az Istennél ne beszélj rólunk, inkább
 tan sólo implora por nosotros, Che Guevara!
 csak könyörögj érettünk, Che Guevara!


添加译本