Olyan bolond vagy

Eres tan tonta,

Szaladsz

corres

Akár a reggeli szél

como el viento de la mañana.

Még elüt valamelyik autó.

Un coche podría atropellarte.

Pedig lesikáltam kis asztalomat

Y yo que había limpiado mi mesita:

És most

ahora

Tisztábban világit kenyerem enyhe fénye.

la tibia luz de mi pan es más clara.

No gyere vissza, ha akarod

¡Regresa! Si quieres

Veszek takarót vaságyamra

compraré una manta para mi cama de hierro,

Egyszerü, szürke takarót.

una manta sencilla y gris:

Illik az

sienta bien a mi pobreza

Szegénységemhez, aki szeret téged

y Dios la ama

És az Úr is szereti nagyon

y a mí también me ama mucho.

És engem is szeret az Úr

Nunca viene demasiado irradiante

Nem jön soha nagy fényességgel

pues no quiere

Nem akarja, hogy elromoljanak

deslumbrar mis ojos

Szemeim, akik

que tanto anhelan mirarte.

Nagyon kivánnak látni téged

Te mirarán muy bien,

És nagyon szépen néznek majd terád

te besaré con cuidado;

Ha visszajössz

no te arrancaré la chaqueta

Vigyázva foglak megcsókolni

y te haré muchos chistes

Nem tépem le rólad a kabátot

pues he inventado tantos desde entonces

És elmondom mind a sok tréfát

para que tú también te alegres.

Mert sokat kieszeltem azóta

Vas a ruborizarte,

Hogy te is örülj

mirarás la tierra, juntos reiremos

Majd elpirulsz

tan alto, que en la vecindad nos oirán

Lenézel a földre és kacagunk

los jornaleros serios y callados,

Hangosan, hogy behallatszik szomszédunkba

y en sus sueños

A szótlan, komoly napszámosokhoz is behallik

cansados y rotos, ellos también sonreirán.

És fáradt, összetört álmukban majd elmosolyodnak ők is.

1925 ősze