Hogy szerettem a képeket!

¡Cuánto amé las metáforas!

Istenem, mennyire szerettem,

Dios, cuánto disfrutaba

ha ott fújtattak körülöttem,

su resoplido en torno mío,

horkoltak, ideges lovak –

su piafar de caballos agitados -

Befogtam őket s rajta csak!

Les ponía la brida y ¡adelante!

Hogy dobtam közibük a gyeplőt,

Les soltaba la rienda, y sólo a punto

s ha az egész már szinte feldőlt,

de desbocarse ya, la recogía,

akkor kaptam utána gyorsan,

tirando y refrenando, con el doble

feszítettem és visszafogtam,

placer en ambos brazos,

a vágta és a fékezés

de galopar y detener.

két gyönyörével két karomban.

Hoy les vuelvo la espalda.

Ma hátat forditok nekik.

Voy pateando las piedras de la plaza.

Rugdalom a tér köveit.

Sólo un músculo tiembla con el ruido

S csak izmom rezdül meg a zajra,

De una que otra que viene por la espalda

mikor egy-egy mögém kerül,

Y me apoya el su testa nervuda sobre el hombro.

s inas fejét vállamra hajtja.

Escobar Holguín y