Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét,

Bella mujer de antaño que quiero ver de nuevo,

akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség,

ella en quien se escondía el cariño de un hada.

aki a mezők mellett, ha sétálgattunk hárman,

Cuando íbamos los tres a pasear por los prados,

vidáman s komolyan lépett a könnyü sárban,

iba, grave y risueña, sobre el fango ligero.

aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni,

Y si ella me miraba no evitaba un temblor,

azt a szép, régi asszonyt szeretném nem szeretni.

bella mujer de antaño que quisiera no amar.

Csak látni szeretném őt, nincs vele semmi tervem,

Sólo quiero mirarla de nuevo, simplemente

napozva, álmodozva amint ott ül a kertben

mirarla soñadora bajo el sol del jardín,

s mint ő maga, becsukva egy könyv van a kezében

un libro entre las manos, cerrado como ella,

s körül nagy, tömött lombok zúgnak az őszi szélben.

y en torno, los tupidos follajes en el viento

Elnézném, amint egyszer csak tétovázva, lassan,

de otoño. Quiero verla, meditando despacio,

mint aki gondol egyet a susogó lugasban,

como pensando en algo, en el quiosco sonoro,

föláll és szertepillant és hirtelen megindul

mirar furtivamente y emprender el camino

és nekivág az útnak, mely a kert bokrain túl

que se oculta en las frondas y va a la lejanía.

ott lappang, elvezetni a távolokon által,

Las dos hileras de árboles le dirían adiós.

két oldalán a búcsút integető fákkal.

Como un niño que mira a su madre ya muerta,

Csak úgy szeretném látni, mint holt anyját a gyermek,

así quisiera ver una vez más a aquella bella

azt a szép, régi asszonyt, amint a fényben elmegy.

mujer de antaño que se pierde en la luz.

1936. júl. - okt.