АТТИЛА ЙОЖЕФ - ОБОСНОВАННОЕ ОТВРАЩЕНИЕ К МИРУЦесарская, Майя 译

Világ megokolt utálata尤若夫·阿蒂拉


Нет красоты тут, раз правды нет,
Nincs itt semmi szép, mert nincs igazság, Kenyér-anyót veri az alkohol.
водка бьёт по насущному хлебу,
Elvonult a szép lélek-magasság  S ifjú apácaszívként haldokol.

Don Quijottként girhes koronánkon  Okos Panzákkal harcolunk s bután.
юной монашенкой сходит на нет
Nincsen illat sehol a világon,  Hullák rothadnak Volgán és Dunán.
 дух, с тоски отлетевши к небу.
Ó az Ember!! - hagyja karosulni  Az eszmét a butaság szöllején.

S mint ki vágy Krisztus sebébe nyúlni,  Ugy undorodok magamtól is én.
Дон Кихотами за ржавь коронью
Aromaként öleli itt minden Magába át a gyűlölet-ködöt.
бьемся, дурни, с умными Пансами.
Nagyon útálkozhatott az Isten,  Hogy ilyen csúnya planétát köpött!

1923. jún. 2.
Нет запаха в мире –  в трупной вони
с Волги по Дунай  задыхаемся.

О, Человек!! – прозевал, простота,
как глупость лозой мысль зарастила.

А я, ковыряющий в ранах Христа
во сне, и сам себе опостылел.

Всё тут впитывает понемногу
злобы копоть, и спасенья нету.

Как тошно, должно быть, было Богу,
раз он сплюнул такой планетой!


添加译本