Ján sa nájde uprostred sna,

János egy álom közepén találja

vie, že je to len sen, a predsa

magát, tudja, hogy álmodik, de mégsem

sa nezamyslí, ako sa, dofrasa,

gondolkodik el azon, hogy a fe-

ocitol presne v jeho prostriedku,

nébe csöppent a kellős közepébe,

kto mu zveril jednu z hlavných rolí,

ki osztotta rá egyik főszerepét,

no popritom vidí veci zvonka,

de mindemellett kívülről látja a

dokonca aj sám seba, ako keď

dolgokat, mi több, saját magát is, mint

číta detektívku alebo práve

amikor detektívregényt olvas, vagy

sedí v kine, no teraz, keď sa to

éppenséggel a moziban kuksol, de

všetko snaží verne zaznamenať,

most, amikor mindezt igyekszik hűen

prestalo mu písať guľôčkové pero,

lejegyezni, nem ír a sárga golyós-

až mu z toho šibne,

tolla, s közben

medzitým sa mu z hlavy potajomky

fejéből kiosonnak titkon a

vykradnú fakty a vylezú na najbližšiu

tények, felmászva a legközelebbi

jabloň, o ktorú priviazali barana.

almafára, amihez kost kötöttek.