Keď utečie tých zopár zlatých,

Ha elfutnak a gyér aranyak,

vznešená naša veľkopanskosť,

Fölséges, nagy, úri Magunkból,

Bože môj, jak sa náhle stratí.

Istenem, be kevés marad.

Včera beda, ak niekto v hluku

Tegnap még borzasztót vétkezett,

Osobu našu svätú zaznal

Ki szent Személyünket leszólta

a dnes sme plachí podať ruku.

S ma félénken fogunk kezet.

Inak sa na nás pozrú ženy.

Másként néznek ránk az asszonyok.

Mizneme v trapiech, žobrácky pach

Gyötrődünk, szökünk s mértföldekre

na míle šíriac, zúbožení.

Árasztjuk a koldus-szagot.

Včera sa nám dal Dante božský

Tegnap Dantét őrte meg agyunk

mlieť v mozgu, nad Boha sme boli,

S ha tegnap Istennél több voltunk,

dnes sme len veršotepci psovskí.

Ma gyáva rím-kutyák vagyunk.

A keď pár zlatých blysne v prítmí:

S ha megjönnek a gyér aranyak:

poznove slobodno byť Bohom,

Szabad megint Istennek lenni,

slobodno na dva-tri-štyri dni.

Két-három-négy napig szabad.