Sadol valach na osla,

Megy a juhász szamáron,

nohy v prachu vlečie;

Földig ér a lába;

veľký chlap, no nešťastie

Nagy a legény, de nagyobb

jeho ešte väčšie.

Boldogtalansága.

Fujaroval pri stáde,

Gyepes hanton furulyált,

pieseň hlaholila,

Legelészett nyája.

len keď čuje: Domov choď,

Egyszercsak azt hallja, hogy

umiera ti milá.

Haldoklik babája.

Vyšvihol sa na osla,

Fölpattan a szamárra,

domov na ňom cvála,

Hazafelé vágtat;

no prv, ako dobehol,

De már későn érkezett,

milá dokonala.

Csak holttestet láthat.

Rozľútený nešťastím,

Elkeseredésében

čo boh naňho zoslal,

Mi telhetett tőle?

rozhorčene palicou

Nagyot ütött botjával

praštil svojho osla.

A szamár fejére.