Marhuľka - po krk

I.

nesiaha mi:

každý jej konár

A kis barackfa

je plod samý.

Priviera viečka

vállig sem ér.

odhodlaná.

Na špičkách stojí

De már barack van

ako panna.

Však dotkni sa jej

ága hegyén.

čo len pleca,

Lábujjra állva

prehne sa v drieku,

odtiahne sa.

nyújtja feléd.

Priam zadúša ju

mladá krása.

Mint szűz leányka

Vejárom vetiev

ovieva sa.

behúnyt szemét.

Koketne skláňa

Állj csak elébe:

hlávku malú.

Spýrená čaká

szál derekát,

na pochvalu.

Zopakuje ti

hajtja és lépne,

túto scénu:

plesovou sieňou

futna tovább.

sad je pre ňu.

Piheg és illeg,

2

Večer čo večer

melege van.

k nej tajne chodím.

(Ó, závidiaci

Legyez, legyintget

otcovia rodín!)

„Príďte zas zajtra“ –

divatosan.

šepnú jej pery.

Rázza ruhája

Ona aj veršom

doslova verí...

lebke díszét.

Marhuľka milá,

v sne som ťa videl,

Pirulva várja,

na slame ležiac,

počul šum krídel.

hogy megdicsérd.

Ku studni šla si

Folyton azt nézi

v žeravom vzduchu,

v striebristých šatkách,

csak őt keresd.

v mesačnom rúchu.

Obilie ticho

Bálterem néki

vôkol mňa tlelo.

Niesla si svoje

még ez a kert.

voňavé telo...

II.

Pýriac sa podnes,

na teba hľadím –

Estém ott töltöm

hľaď aj ty na mňa

s ostychom mladým!

naponta nála.

Holnap is jöjjön, –

súgja utánam.

Fölzizeg lágyan,

ha visszatérek.

Rá még hatással

van a költészet.

Drága barackfám

veled álmodtam,

a zörgő szalmán

a hűs lugosban.

Mesgyénél, kútnál

szét-széttekintve

útnak indultál

hold-ezüst ingben.

Léptél, növelve

halkan a csendet.

Hoztad ölembe

jószagú tested.

Pirulva nézek

feléd azóta.

Nézz te is, kérlek,

félre pirulva.