Šaliem od toho, ošiaľ je to,

Őrjít ez a csókos valóság,

splnenie toto veliké,

Ez a nagy beteljesülés,

toto vzdanie sa, bozky tieto.

Ez a megadás, ez a jóság.

Tu v lone tvojom, v tvojej moci

Öledbe hullva, sírva, vágyva

prahnúci, pani, modlikám:

Könyörgök hozzád, asszonyom:

vysoť ma, vyžeň v hrúzu noci.

Űzz, kergess ki az éjszakába.

Najohnivejšie keď mám pery,

Mikor legtüzesebb az ajkam,

vtedy nech tvoje zamrznú,

Akkor fagyjon meg a tied,

výsmešne vykopni ma z dverí.

Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Katmi sú živé túžby, ver mi,

Hóhérok az eleven vágyak,

kliatbou prítomnosť najkrajšia:

Átok a legszebb jelen is:

Ja nechám ťa, bo chcem ťa veľmi.

Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

Telo tvoje, v ňom rozkoš horí,

Testedet, a kéjekre gyúltat,

podmanivým nech vidím vždy

Hadd lássam mindig hóditón,

na vonnom lôžku chvíľ, čo boli.

Illatos vánkosán a multnak.

Ja zachovať chcem si ťa takú,

Meg akarlak tartani téged,

a preto si za tvoju stráž

Ezért választom őrödül

volím okrášľujúcu diaľku.

A megszépítő messzeséget.

V sen veliký nech vždy sa hrúžim

Maradjon meg az én nagy álmom

o jednej, čo ma miluje

Egy asszonyról, aki szeret

a za ktorou ja večne túžim.

S akire én örökre vágyom.