Na ubytovni konečne klimatizácia,

A szálláson végre légkondi volt,

pohodlná posteľ a skoré popoludnie,

kényelmes ágy és kora délután,

cez zatvorené okná presakovala

s átszűrődött a bezárt ablakon

pieseň muezzina vláčna.

a müezzin elnyújtott éneke.

Možno tá podivná melódia bola príčinou,

Tán az a furcsa dallam volt az ok,

že znova po tebe zatúžila som.

hogy újra s újra megkívántalak.

Rozkoš vtedy nebola podstatná,

Akkor nem az élvezet volt a fő,

išlo skôr o prijatie,

sokkal inkább volt a befogadás,

že ty môj si, a ja tvoja som.

hogy az enyém vagy, s a tied vagyok.

Objala som ťa. A nech sa zastaví čas,

Öleltelek. S álljon meg az idő,

Sugerovala som si sebe, tebe,

Azt szuggeráltam magamnak, neked,

a neveril som, že takto už nemôže byť.

s nem hittem el, hogy ilyen nem lehet.

Most ősz van, és kívül-belül hideg.

Teraz je jeseň, a dnu i vonku studeno.

Én rád, te elvágyódsz – hát így megy ez,

Ja po tebe, ty preč tužíš – takto sa veci majú,

sic transit, meg a többi marhaság.

sic transit, a ostatné hlúposti.

Fekszünk az ágyon, te háttal nekem,

Ležíme na posteli, ty chrbtom ku mne,

és nem tudok már elképzelni sem

už si neviem predstaviť ani

egy nyarat vagy a légkondi zaját,

jedno leto alebo hluk klimatizácie,

se azt, hogy ami most van, múljon el,

ani to, že pominie čo teraz je,

és kérni sem lehet, hogy újra úgy,

a prosiť už nemožno, nech opäť tak,

és újra annyira, mint akkor, ott;

nech zas tak veľmi ako vtedy, tam;

kérni csak apróságokat, talán

prosiť len o maličkosti, možno

csak azt, hogy töltsd le a netről nekem

o to, aby si stiahol z netu

hallgatni a müezzin énekét.

počúvať muezinnu pieseň.