„Meghalni... ifjan...

„Zomrieť... mladá...

Nem. Nem akartam.

Nie. Nechcela som.

Szerettem a dalt, és a fényt,

Milovala som pieseň, a svetlo,

A melengető napot, két csillogó szempárt.

Slnko hrejúce, oči jagavé.

Háborút, romlást, nem akartam én, Nem, nem akartam.

Vojnu, skazu, nechcela som, Nie, nechcela som.

De ha sorsom, hogy éljek máma Pusztuláskor,

Ale ak mojim osudom je, aby som žila dnes počas Záhuby,

vérontásban

v krviprelievaní

Hát Istennek legyen hála,

Nuž Bohu vďačnosť nech je daná,

Hogy megadatott itten élnem

Ak mi tu žiť bolo dané

És meghalnom érted hazám, földem."

A umrieť pre teba vlasť, zem moja."