Úgy ülünk itt a koraőszi este

Sedíme tu a je večer takmer jesenný.

levegő-vitrinébe zárva,

Sme zavetí do vzduchovej vitríny,

mint egy szikla, mint egy papírlap,

ako jedna skala, ako jeden list papiera,

oly súlytalanúl és oly súlyosan,

tak beztiažovo a tak ťažko,

ahogyan csak szék támlája vagy

ako len operadlom stoličky si,

dákó fölött kézelő fehérlik.

nad tágom sa manžeta belie.