(Posle bitke)

(Ütközet után.)

Iznureni vojnici rastrojenih očiju

A végtelen határban csokorba álltak a

na beskrajnoj granici u buketu su stajali.

fáradt, bomlott szemű katonák.

Šest sati je i hladan večernji vetar žalost prostire.

Hat óra, s a szél hideg esteli gyászt tereget.

U zbijene kolone postrojeni vojnici

A katonák kemény oszlopba feszülnek

preko divljih, glibavih polja krenuli.

s megindulnak a vad, iszapos mezőkön át.

Nepregledni vijugavi redovi se trzaju

Végtelen kigyósorokban vonaglanak

i tu i tamo još njihovo čelično oružje zablista.

s itt-ott még fölbukik acél fegyverzetük.

Iznad njih bučne, garave ptice

Fölöttük lármás ébentollu madarak

prema zapadu lete gde se sunce u gustim oblacima skriva.

húznak nyugat felé, hol sürü felhőerdőkben bujdokol a nap.

Od njih poput otužne, stidljive device sunce se sakrilo.

Elbujt előlük a nap, mint egy bús, pironkodó szűz.

Njihov put nije praćen zvezdanim nebom.

S útjukra nem rajzanak csillagok.

Sa dalekih brežuljaka skarlatne, opalne

A sötét távoli dombokról skarlát, opál

i tirkizne oči stražara u prostor bulje.

és türkisz őrszemek hunyorognak a térbe.

Negde bogati točkovi bornih kola

Valahol gazdag trénszekerek kerekei

sviraju...

muzsikálnak…

Al tu u gluhom katranu novembarska tišina sedi

De itt süket szurokban ül a novemberi csönd

a pale borce sumorno nebo srebrnim

s a komor arcú ég ezüst esőostorral

bičem kiše budi.

ébresztgeti a holtakat.

oktobar 1914.

1914, október