3.

3

Iz bika  krvava slina curi,

Az ökrök száján véres nyál csorog,

krvavu mokraću mokre mehuri,

az emberek mind véreset vizelnek,

ešalon se u zverskom smradu kupa.

a század bűzös, vad csomókban áll.

Nama se kruta sudbina ruga.

Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohač, 24. X. 1944.

Mohács, 1944. október 24.

4.

4

Stropoštah kraj njega, okrenuh mu telo

Mellézuhantam, átfordult a teste

što je već napeta struna bilo.

s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

Ubijen. – I tvoj će kraj biti takav, −

Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -

šapnuh sebi, − samo leži mirno!

súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.

Strpljenje sad svet smrti uzgaja –

Halált virágzik most a türelem. -

Der springt noch auf, – čuh nad mnom.

Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.

Krv u mom uhu sa blatom se valja.

Sárral kevert vér száradt fülemen.

Sentkiraljsabadja, 31. X. 1944.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.