Kako da te zovem
Minek nevezzelek,
kad u sumračje misli
Ha a merengés alkonyában
Zadivljenim očima gledam
Szép szemeidnek esti-csillagát
lepu večernjaču tvojih očiju
Bámulva nézik szemeim,
Kao da sada gledam prvi put...
Mikéntha most látnák először...
Tu zvezdu
E csillagot,
Čiji je svaki zračak
Amelynek mindenik sugára
Po jedan potok ljubavi
A szerelemnek egy patakja,
Što se u more moja duša uliva –
Mely lelkem tengerébe foly -
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem
Minek nevezzelek,
Kad uputiš ka meni
Ha rám röpíted
Svoj pogled,
Tekinteted,
Tu pitomu golubicu
Ezt a szelíd galambot,
Čije je svako prece
Amelynek minden tolla
Po jedna maslinova grančica mira
A békeség egy olajága,
I čiji je dodir tako dobar!
S amelynek érintése oly jó!
Jer je blaži od svile
Mert lágyabb a selyemnél
I os uzglavlja kolevke –
S a bölcső vánkosánál -
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem
Minek nevezzelek,
Kad zapeva tvoj glas,
Ha megzendűlnek hangjaid,
Taj glas od kojeg bi, da ga čuje,
E hangok, melyeket ha hallanának,
Svelo zimsko drveće
A száraz téli fák,
Zelenim lišćem granulo
Zöld lombokat bocsátanának
Misleći
Azt gondolván,
Da tu je proleće,
Hogy itt már a tavasz,
Njihov dugo čekani iskupitelj,
Az ő régen várt megváltójok,
Jer slavuj peva –
Mert énekel a csalogány -
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem
Minek nevezzelek,
Kad plameni rubin tvojih usana
Ha ajkaimhoz ér
Usne moje takne
Ajkadnak lángoló rubintköve,
A duša nam se u vatri poljupca stopi
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Kao u zori dan i noć,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
I nestane za mene svet,
S eltűn előlem a világ,
I nestane za mene vreme,
Eltűn előlem az idő,
A večnost izliva na mene
S minden rejtélyes üdvességeit
Svoje tajnovito spasenje –
Árasztja rám az örökkévalóság -
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek?
Kako da te zovem
Minek nevezzelek?
Majko mojih blaženstava,
Boldogságomnak édesanyja,
Vilo
Egy égberontott képzelet
Moje nebotične mašte,
Tündérleánya,
Svetla javo što postide
Legvakmerőbb reményimet
Moja najsmelija nadanja,
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Moje duše jedino
Lelkemnek egyedűli
Blago, al vrednije od celog sveta,
De egy világnál többet érő kincse,
Slatka moja, lepa mlada dragano,
Édes szép ifju hitvesem,
Kako da te zovem?
Minek nevezzelek?
1848