Vidim te

Látlak

dim te

átlak

im te

tlak

m te

lak

te...

ak…

U meni ćeš uvek za jedno slovo manji biti,

Mindig egy betűvel kevesebb leszel bennem,

zagonetna korota,

érdekes gyász,

kad na jastuk legnem i o svom telu razmislim:

ahogy a párnára fekszem és átgondolom a testem:

neudovoljen je,

kielégületlen,

prvo moju dušu udovolji,

a lelkemet elégítsd ki előbb,

kod mene to je redosled,

nálam ez a sorrend,

koliko puta moram još ponoviti?

hányszor kell még elmondanom?

Toliko dugo pričaj sa mnon,

Beszélgess velem olyan sokat,

da zaželim, konačno ušuti,

hogy azt kivánjam, hallgass el végre,

da konačno To zaželim...

hogy végre Azt kivánjam…