Otišao si. Dugo smo mahali.

Elmentél. Soká integettünk.

Iza nas su nosači galamili

Hordárok lármáztak megettünk,

A mi tvoj nestanak promatrali.

S mi néztük, mint tűnsz egyre el.

Odnese te život. Sretan si bio.

Az élet elvitt. Boldog voltál.

Na dnu srca možda si i pevao.

A szíved mélyén tán daloltál,

A mi suze tajili.

S mi titkoltuk a könnyeink.

U tišini šutke smo išli doma.

Szó nélkül, csendben hazamentünk.

Gledali plavet neba.

Néztük a halvány kék eget.

Moja duša potajno, nevidljivo

A lelkünk titkon, láthatatlan

I sad za tobom smera.

Most is utánad integet.

Balatonlele, leti 1938.

Balatonlelle, 1938 nyarán