kraj proslave

az ünnepnek vége

mnoštvo ružnih pijanih

csupa rosszarcú ittas

prilika tetura doma

hőzöngő tántorog haza

zaboravljeni su strojevi koraci

feledve a díszlépés

napuštena je domovina

feladva a haza

umorni smo već od toga

belefáradtunk abba hogy mindegyre

da stalno prebrojavamo to

észben tartsuk amit tőlünk

što su od nas nebrojeno oduzeli

elvettek számolatlanul

možeš biti bilo tko

lehetsz bármilyen ciné mintyé

ako gospodar nisi

ha nem te vagy az úr

lako je voleti Transilvaniju

Erdélyt szeretni könnyű

jer tako sebe daje

hiszen úgy hagyja magát

kao neka priležnica koja svoju okrvavljenu

szeretni mint egy ágyas aki lelkesen mindenkinek

zaraženu stražnjicu

odadobja bevérzett fertőzött

svakome pruža

sebes farát