(Glasom ptice iz grla mačka)

(Madárhangon a macska torkából)

ne čuje se soko niti kobac

možda bedan čiž

nem sólyom és nem kánya szól

ili zaspala zeba

nyomorú csíz talán

u svakom slučaju

vagy alvó pinty

žalna tužba svetskih razmera

mindenesetre

raskrinkavanje

siralmas panasz világraszóló

cijuk pćiu pćiu fiiiii

leleplezés

kako se iz grla mačka oslobađa

csipcsiripp ptyiu ptyiu fííííí

(Odlazi plamen)

ahogy a macska torkán kifér

kao da sam umro u tim mutnim vremenima

kao u potiljak upucan talac

(Elfut a láng)

već i sebe ispitivao

đubre jedno

szinte meghaltam e zavaros időkben

što šutiš valjda te je obuzeo

mint egy tarkónlőtt túsz

fras grešno dušo izdajniče nikogoviču

már vallattam is magamat

jer neko je uvek neko drugi koga površina

te gané

nežno ljulja kao dlanovi boga

miért hallgatsz talán a frász

znam na mene uvek prstom upire no ti no

állt beléd bűnös lélek áruló senki

ti đubre jedno

mert a valaki az mindig más akit a felszín

bolje da na sebe pokazujem

ringat gyöngéden mintha isten tenyerében

ja sam taj

tudom hogy rám mindig ujjal né te né

mene treba kaljati pljuvati na vatru staviti

te gané

ja sam odred za pogubljenje

jobb ha magamra mutatok

porota slobodna vojska spasa

én vagyok az

odlazeći plamen koji sa zorom

engem kell gyalázni köpni tűz alá venni

u našem srcu u sutra tone

én vagyok a kivégzőosztag

(K.O.)

az esküdtszék a felmentő szabadcsapat

imao sam jednu utučenu misao.

az elfutó láng amely a hajnallal

poletila pa se u vazduhu raspršila.

a szívünkön a holnapba fúl

gledao kao zalaska sunca. sa zebnjom.

da će se nova rađati.

(K.O.)

teža. al ne tako uvređena.

mekana lira neka sad nekom drugom pripadne.

volt egy lehangoló gondolatom.

tvrde rečim otpravim.

felröppent, majd szétfeslett a levegőben.

bezbroj izviđača.

néztem, mint egy naplementét. szorongva.

manje savijanja. još manje duša.

hogy majd újabb támad.

levi direkt. desni direkt.

súlyosabb. de nem ily sértődött.

K.O.

a lágy líra most legyen a másé.

(Postao vlastiti talac)

kemény szavakat indítok útjukra.

u ogorčenju što su mi život ukrali

megannyi járőrt.

sve u čemu sam odrastao i pod nos tarili

kevesebb hajlongás. még kevesebb lélek.

nestade

balegyenes. jobbegyenes.

sve same poderane šarene folije ispucale boje

K.O.

nije moguće da od danas do sutra sve isčezne

da zlato u ilovaču a telo u prah se pretvara

(Túszul ejtettem magamat)

nestanak gubitak postepeni su

poslednjeg trena iako je hlapljiv nedelje meseci predskazuju

elkeseredésemben hogy ellopták az életemet

i nakon toga se još drži kao udaljavajući glas trube svečanog orkestra

minden amiben nevelkedtem amit az orrom alá dörgöltek

dal je moguće da mi je prošlost samo utvara

odalett

i kao neko ko u svoj usud juri

csupa szakadozott sztaniol pattogzó festék

ja sam branilac sudija i krvnik istovremeno

az nem lehet hogy máról holnapra minden elvész

(Jedan čas i sve će se znati)

hogy agyaggá válik az arany porrá a test

ili ni to napeto

az elmúlás a veszteség a fokozatokhoz szokott

isčekinjavanje nas u zvere na zasedi pretvori

az utolsó pillanat bármilyen illó hetek hónapok előzik meg

iz prošlosti sve smo naučili i ispade da ipak ništa

és utána is kitart még mint egy távolodó bandérium trombitahangja

zalud su ispisane biblioteke zalud

vagy lehet hogy csak káprázat a múltam

izmišljaji mudre misli oni koji su mogli

s mint aki sorsába rohan

poput zabatrgavajućih mulaca koračamo okamenjenim stopama

én vagyok a védő a bíró s a hóhér maga

naših predaka izgubili ratoborni čemer naših očeva

obest ponovo na rat spremne komande

(Egy óra s minden eldől)

širi i glave su prevrele

u boj navalite junaci sad ili nikad

vagy már annyi se a feszült

ta borba biće zadnja

várakozás lesben álló vadakká tett bennünket

samo nek ne bude tako

mindent megtanultunk a múltból és mégis semmit

samo ne tako nek ne bude tako

hiába írtak teli könyvtárakat a bölcs

kad već ni sat ne preostaje do nepregledne

mondásokat is hiába ötölték ki akik tehették

eksplozivne

botladozó öszvérekként lépdelünk őseink megkövült

pomame.

nyomdokába apáink háborús csömöre odalett bennünk

(Datiranje mašinskih pesama: 1990.-91.)

ismét harcra éhesen csattanó vezényszavakkal

ágál a gőg és forr a fej

fel fel vitézek a csatára most vagy soha

ez a harc lesz a végső

csak nehogy igaz legyen

csak nehogy így legyen igaz

amikor már egy óra sincs hátra a beláthatatlan

robbanóképes

ostobaságig.

(A gépversek keltezése: 1990-91)