Između beharom akacije

Akácfavirágtól habos nappalok

penušavih dana i beskrajnim

s a csalogányok végetérhetetlen

cvrkutom slavuja punih noći

trilláival telt éjszakák között

kvarno telo prema cilju polako se kreće,

halad a rossz test lassan cél felé,

tako olako, tako bez ikakve buke

oly könnyedén, oly semmi zajt nem ütve,

kao da mu je teret mesto olovo teških

mintha ólomsúly esztendők helyett

godina samo kudravi oblaci.

csak göndör felhő volna rakománya.