Pitaš me

Azt kérdezed tőlem,

kako sam te čekala?

hogyan vártalak?

Kako noćnu tamu

sjaj zore smenjuje,

Mint az éjszakára

kako suton nakon

fölvirrad a nap,

popodne stiže,

mint a délutánra

kako vejavicu

jő az alkonyat,

lahor predskazuje –

mint ha szellő jelzi

iz bezbroj sitnih znakova

a förgeteget –

znala za tvog dolaska.

ezer pici jelből

Kao proletno jutro

tudtam jöttödet.

zrake sunca,

ledeno zimsko veče

Mint tavaszi reggel

zvezdu ledenice,

a nap sugarát,

kao okus jabuke,

fagyos téli este

mleka, hleba –

jégcsap csillagát,

još te nisam ni videla

mint az alma ízét,

ipak te prepoznala.

tejet, kenyeret –

Kao svetlost senku,

pedig nem is láttalak még,

cvet kišu,

úgy ismertelek.

kao potok svog korita,

grana pticu,

Mint a fény az árnyat,

kao u uzdahom punu noć

záport a virág,

krošnje nebo –

mint patak a medrét,

više sam od svakoga

madarat az ág,

tako te volela.

mint sóhajos nyári éjjel

a fák az eget –

mindenkinél jobban téged

így szerettelek.