Jedna ruka na zid znakove crta poruke bespredmetnog nemira

Egy kéz jeleket ír a falra a tárgytalan nyugtalanság üzeneteit

gde sam ja da tebe u pomicanju zvezda ne vidim

hol vagyok én hogy nem látlak téged csillagvándorlás

tvoji koraci u mom sećanju svetle

emlékezetemben világítanak lépteid

a nad gradovima koji urlaju kiša samo pada pada

s az eső csak hull hull az ordító városok fölött

kotrljajuće metalne kočije u kojima ljudi meni slični žive

guruló érckocsik mikben hozzám hasonló emberek élnek

borba i ljubav drugara nije mi strana

nem idegen nékem a harc s a bajtársak szeretete

na nitima mog zanosa pobeđeni i obesmrtnici sjaje

lendületeim fonalán legyőzöttek és feldicsőültek ragyognak

ipak ona koju tražim između zub mi se razlomila valovi krika su koji me okružuju

mégis ő az akit keresek fogaim között széttörik a kiáltás hullámok amik körülvesznek

pitaju ići ili ostati i odgovora niko ne nalazi

menni vagy maradni kérdezik és senki nem találja meg a feleletet

sve se zbog tebe događa

minden csak te miattad történik

nedefinisana tačka si u krajoliku

meghatározhatatlan pont vagy a tájban

meni život razvijene zastave približavaju.

kibontott zászlók hívják közelebb életem.