Szeretném itthagyni a fényes világot,

Voleo bih svetli svet da ostavim,

Amelyem oly sok sötét foltot látok.

Na kome tolike tamne mrlje nalazim.

Szeretnék rengetegbe menni,

Voleo bih da odem u šumu duboko,

Ahol nem lenne senki, senki!

Gde ne bi postojao niko, niko!

Ott hallgatnám a lombok suttogását,

Tamo bih slušao kako šapuće žbun

Ott hallgatnám a patakok zugását

Tamo bih slušao potoka šum

És a madárnak énekét,

I ptica poj,

S nézném a felhők vándorseregét,

Pratio lutajućih oblaka roj,

Nézném a nap jöttét s lementét…

Izlazak i zalazak sunca bih gledao…

Mig végre magam is lemennék.

Sve dok i sam ne bih nestao.