Idegen emberek között jártam, akik a halálról és szerelemről énekeltek.

Među strancima sam se kretao koji su o smrti i ljubavi pevali.

Nehéz szagú, sötét műhelyekben dolgoztak ezek az emberek és énekeltek;

Ovi ljudi u vonjem ispunjenim, tamnim radionicama radili i pevali;

hajót vontattak a kikötőben és énekeltek,

u lukama brodove teglili i pevali,

gépek pedálját taposták és énekeltek

papučice mašina gazili i pevali,

s ha némi szabad idejük maradt, akkor is énekeltek,

kad su nešto slobodnog vremena imali i tad su pevali,

összefont karokkal álltak magányosan s a halálról és szerelemről énekeltek.

prekrštenim rukama usamljeno stajali i o smrti i ljubavi pevali.

Miért vagytok ilyen szomorúak testvérek, kérdeztem tőlük

Braćo, što ste tako tužni, pitao njih

és miért vágyódtok így a szerelem után?

i što čeznete tako za ljubav?

Ugyanúgy teszünk, mint a többi emberek, felelték.

Ponašamo se isto tako kao drugi, odgovorili su.

Idegen emberek közt ismerkedtem meg testvéreimmel,

Među strancima sam se upoznao s mojom braćom,

láttam, hogy ugyanolyanok, mint én s ugyanúgy élnek,

video da su isti kao ja, isto tako žive,

ahelyett, hogy jókedvvel munkálkodnának, baromi erőfeszítéssel dolgoznak;

umesto da vedro deluju, kao stoka se naprežu kad rade;

ahelyett, hogy óvnák magukat a bajoktól, esztelenül szaporodnak,

umesto da se čuvaju od nedaća, nerazumno se množe,

győzők és egyben legyőzöttek,

pobednici su ujedno i pobeđeni,

szülnek és eltemetik halottaikat

rađaju i sahrane svoje pokojnike

s közben a halálról és szerelemről énekelnek.

i usput o smrti i ljubavi pevaju.