Nem kereslek telefonon

Ne tražim te telefonom,

a csikorogva bezárult

u škrgutu zabravljenim

otthonokban,

domovima

nem kereslek

ne tražim te,

csak itt az utcán

tek na ulici

s a kávéházi lányok között.

i među kafanskim devojkama.

Hol is keresnélek máshol,

Gde bi te drugde tražio

te paradicsomból kiüldözött?

iz blaženstva raja prognanu?

Ha eső csorog,

Kad kiša pada

hidak alatt,

pod mostovima,

vasúti aluljárókban

nadvožnjacima

várakozom rád –

čekam te –

Kiszellőztetem zsebeimet,

Provetrih svoje džepove,

csak címek voltak benne,

nađoh samo adrese

ahol már sose várnak.

gde me niko ne čeka.

Ha jön a tél,

Kad zima dođe

a várótermek melegek.

čekaonice su tople.

Egyszer arra jöhetnél.

Jednom bi mogla doći.

A ködben-bolyongónak

Lutalici u magli

te maradtál csak,

samo si ti ostala

de turisták közt

a i ti već među

őgyelegsz már te is,

turistima tumaraš,

festett kendőért

zbog šarene marame

riszálod derekad,

kukovima njišeš,

nyomorod tőlem messze visz…

od mene te beda odvlači…

De míg a homály

Ali dok sumrak

táncol az utcakövön,

na pločniku pleše,

a pályaudvari melegedőben várlak,

u toplini čekaonice te čekam

hiszen

jer

te is keresel valakit:

i ti tražiš nekoga:

látom az átvérzett kötést

vidim prokrvljen zavoj

az életeden!

na tvom životu!