„Mitől olyan szomorúak a bálnák?” –

„Zbog čega su kitovi tako tužni?” –

Kérdezte lányom, amikor az Állatkerti

Pitala me je kćerka kad je ispod

Műanyagbúra alatt először hallott

Plastičnog zvona Zoološkog vrta

Bálnaéneket.

Pesmu kita prvi put čula.

Álltunk a búra alatt,

Ispod zvona smo stajali

Mint egy óceánba merülő búvárharangban,

Kao u nekom zvonu što se u okean spušta,

Mint egy buborékban,

Kao u nekom mehuru,

Mintha egy medúza üvegszoknyája alatt.

Kao ispod staklene suknje neke meduze.

„Mitől olyan szomorúak a bálnák?”

„Zbog čega su kitovi tako tužni?”

Hirtelen nem tudtam, mit felelni,

U tom trenu nisam znao šta bi odgovorio,

De most már tudom a választ:

Ali sad već odgovor znam:

Mert túl nagy a szívük.

Jer im je srce prevelik.