A kívánságot, a törekvést

Čvrstom rukom odreši sa mene

kemény kézzel oldozd le rólam.

žudnju, čežnju.

Fullaszd meg a hideg homokban

Moju žurnu težnju

sürgős igyekezetemet.

u hladan pesak uguši.

Hiszen sehová nem vezet

Cesta na blatnjavoj obali

az út a sáros partszegélyen.

ama baš nigde ne vodi.

Pomozi da budem neprimetna.

Segíts megülnöm észrevétlen.

Primi k Sebi moje oči

Vedd Magadhoz a szememet,

nek ne vidim na što bi mogli

ne láthassam, amire éhes

zagristi, nek ne poželim

lehet a látás, ne akarjak

formu, svirku. Nek ne osmelim

formát, zenét. A pillanatnak

slast trenutka okusiti.

mézéből ne próbáljak inni.

Nauči me nehaj podneti

a nadu u pokretu ne čekati.

Tanítsd meg a közönyt kibírni,

Jer ljubav je nepomična,

s reményt nem várni mozdulatban.

pokretu je samo razlog, svrha

Mert a szeretet mozdulatlan,

i bezvremena, bez nastojanja.

csak oka, célja mozdulatnak,

Dok reč sečivom para.

s időtlen, vágy nélkül való.

Jer sam u plamtećim gradovima živela

Míg késsel hasogat a szó.

i preko vatrenih zidova prešla.

Nek sad ne tražim ni utočište,

Mert éltem égő városokban,

omogući da Te ne oslovim.

s a tűzfalakon átjutottam.

Nek tvoj dlan ne bude sklonište,

Ne kérjek most sem menedéket,

u tvoju nežnost nisam imala poverenje.

add, hogy ne szólítsalak Téged.

Budi svirep, tek ostavi me samu.

Meg ne lapuljak a kezedben:

I ako sam tvojim iskušenjima odgovarala,

gyöngédségedben sosem hittem.

onda ostavi za mene jednu praznu tačku

u tvom vetrom presvođenom belom prostranstvu.

Csak hagyj magamra, légy kegyetlen.

S ha próbáidnak megfeleltem,

akkor szoríts nekem helyet

széllel ívelt fehér teredben.