Csatavesztés a földeken.
Разгром в полях. За воздух бой.
Honfoglalás a levegőben.
Птицы и солнце, снова птицы.
Madarak, nap és megint madarak.
Останется что от меня
Estére mi marad belőlem?
до вечера? Свет длится.
А к вечеру лишь фонари,
Estére csak a lámpasor,
саманная стена горит,
a sárga vályogfal ragyog,
и как аллея из свечей
s a kert alól, a fákon át,
окон сиянье изнутри;
mint gyertyasor, az ablakok;
где жил и я, и не живу,
и дом уже не дом мне больше,
hol én is laktam, s nem lakom,
крыша, что укрывала… Ты
a ház, hol éltem, és nem élek,
укрыл меня давно, мой Боже.
a tető, amely betakart.
Istenem, betakartál régen.