我的玩伴啊，告诉我，你愿不愿意，

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,

愿不愿意永远、永远和我玩下去，

akarsz-e mindig, mindig játszani,

愿不愿意一同走进黑暗，

akarsz-e együtt a sötétbe menni,

怀着颗孩童的心，装作这是件了不起的大事？

gyerekszívvel fontosnak látszani,

愿不愿意庄严地坐在桌首，

nagykomolyan az asztalfőre ülni,

把酒和水都斟得恰如其分，

borból-vízből mértékkel tölteni,

抛撒珍珠，为一无所有而欢喜，

gyöngyöt dobálni, semminek örülni,

叹着气，穿上寒酸的衣裳？

sóhajtva rossz ruhákat ölteni?

你愿不愿意把这整场人生全当作游戏：

Akarsz-e játszani mindent, mi élet,

那大雪的冬天和漫长、漫长的秋日？

havas telet és hosszu-hosszu őszt,

我能不能与你默默饮茶，

lehet-e némán teát inni véled,

饮红宝石般的茶，和黄色的雾气？

rubin-teát és sárga páragőzt?

你愿不愿意完整地、以纯洁的心活着，

Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,

久久沉默，偶尔、偶尔害怕——

hallgatni hosszan, néha-néha félni,

害怕十一月正在环路上游荡，

hogy a körúton járkál a november,

那个贫穷、病弱的清道夫，

az utcaseprő, szegény, beteg ember,

在我们的窗下吹着口哨？

ki fütyürész az ablakunk alatt?

你愿不愿意玩蛇，玩鸟，

Akarsz játszani kígyót, madarat,

玩漫长的旅行，玩火车和船，

hosszú utazást, vonatot, hajót,

玩圣诞节，玩梦，玩一切美好的东西？

karácsonyt, álmot, mindenféle jót?

你愿不愿意扮演幸福的恋人，

Akarsz játszani boldog szeretőt,

假装哭泣，玩一场华丽的葬礼？

színlelni sírást, cifra temetőt?

你愿不愿意活着，永远永远活着，

Akarsz-e élni, élni mindörökkön,

活在一场终于成真的游戏里？

játékban élni, mely valóra vált?

躺在花丛之间，贴紧下方的大地，

Virágok közt feküdni lenn a földön,

你愿意吗，愿不愿意——

s akarsz, akarsz-e játszani halált?

和我一起玩死亡？