Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,

Je me réveillai dans la main de Dieu et vis

En bas pics blancs, pâturages taris.

Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.

Dans les méandres de fleuves je vis le Soleil se lever,

Dans ses rayons se baigner le matin mal éveillé.

Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,

Je vis l’océan éclatant tel un frêle enfant,

Des mouettes au-dessus avec les nues dansant;

Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.

Je vis dans des cœurs humains la paix,

Je vis baignées dans la lumière les forêts,

Láttam az óceánt gyermekként ragyogni

Je vis maint sourire et je vis l’espoir,

Je vis l’homme et la musique s’émouvoir,

Sirályokat felette felhőkkel táncolni,

Je vis la terre dans l’amour vivant,

Je vis le silence chantant dans le vent,

Láttam a békét az emberek szívében,

Je vis Dieu où que j’aie porté mes regards sereins

Bien qu’assis dans Sa propre main,

Láttam az erdőket fürödni a fényben.

Le vent me parla avec Sa voix affable

Telle une mère qui à son petit raconte une fable.

Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,

Tu vois dans de petits miroirs toi-même, toi,

Car comme toi-même le monde tu vois !

Láttam az embert, és láttam a zenét,

Láttam a földet szeretetben élni,

Láttam a csöndet a széllel zenélni.

Láttam Istent amerre csak néztem,

Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,

S az Ő hangján szólt hozzám a szél,

Mint anya, ki gyermekének mesél,

Millió apró tükörben láthatod magadat,

Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!