Dans leur niche, ces saints respectables et beaux
Mint a bókos szentek állnak a fülkében
semblent pleins d'harmonie pour qui les voit de face;
kívülről a szemnek kifaragva szépen,
mais désillusion s'ils nous tournent le dos;
de befelé, hol a falnak fordul hátok,
là ne sont que rocs bruts, que fissure et crevasse.
csak darabos szikla s durva törés tátog:
Voilà les saints que nous sommes!
ilyen szentek vagyunk mi!
De quelle pierre rude a-t-on sculpté nos âmes?
Micsoda ős szirtből vágták ki lelkünket,
Tant d'ébauches ici souhaitent leur artisan!
hogy bús darabjai még érdesen csüngnek,
Informes et salies, échappant à la flamme
érdesen, szennyesen s félig születetlen,
du regard des humains et du ciel pénétrant.
hova nem süt a nap, hova nem fér a szem?
Seigneur Jésus, aide-nous!
Krisztus urunk, segíts meg!
Autrefois existait, dit-on, de vieux sculpteurs;
Hallottunk ájtatós, régi faragókat,
leur piété était grande, et leur patience sage:
kik mindent egyforma türelemmel róttak,
Ils soignaient tout détail dans l'œuvre de ferveur
nem törődve, ki mit lát belőle s mit nem:
car Dieu mieux que chacun contemplait leur ouvrage.
tudva, hogy mindent lát gazdájuk, az Isten.
Ah! Si nous étions comme eux!
Bár ilyenek lennénk mi!
Oui, le Seigneur voit tout d'un regard merveilleux,
Úgyis csak az Úr lát mindenki szemével,
et la honte, le mal que tu caches en toi;
s hamit temagadból szégyenkezve nézel,
âme, sois terrifiée, puisqu'à travers tes yeux
tudd meg, lelkem, s borzadj, mert szemeden által
Dieu le regarde aussi et Dieu aussi le voit.
az Isten is nézi, az Isten is látja!
Seigneur Jésus, aide-nous!
Krisztus urunk, segíts meg!
O monstre de toi-même, hélas! où peux-tu fuir
Óh jaj, hova bujhatsz, te magadnak-réme,
En étant le guetteur de ton souverain juge?
amikor magad vagy az Itélő kéme?!
Dans le sable du Temps ta face peut s'enfouir,
Strucc-mód fur a percek vak fövenye alá
la Mort que tu oublies surprendra ton refuge.
balga fejünk, – s így ér a félig-kész Halál,
Que deviendrons-nous alors,
s akkor mivé leszünk mi?
Sans rémission, empreints de la crasse des ans,
Gyónatlan és vakon, az évek szennyével
avec les pots cassés l'on nous jette aux ordures;
löknek egy szemétre a hibás cseréppel,
insonores débris qui tombent à présent
melynek nincs csörgője, s íze mindörökre
dans la poussière avec leur goût de pourriture!
elrontva, mosatlan hull vissza a rögbe.
Seigneur Jésus, aide-nous!
Krisztus urunk, segíts meg!
Quel sculpteur nous fera sans failles ni défauts?
Ki farag valaha bennünket egészre,
Nous n'avons ni ciseau pour modeler nos cœurs
ha nincs kemény vésőnk, hogy magunkat vésne,
ni marteau ni poinçon pour percer les cachots
ha nincs kalapácsunk, szüntelenül dúló,
où gisent nos tourments des noires profondeurs.
legfájóbb mélyünkbe belefúró fúró?
Nous sommes nés pour souffrir.
Szenvedésre lettünk mi.
Mais souffrir signifie remporter la victoire.
Szenvedni annyi, mint diadalt aratni:
Sur nous s'exerceront bien des lames aiguës
Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni,
avant que le Seigneur nous admette à la gloire
míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya
de figurer parmi les célestes statues.
beállítson majdan szobros csarnokába.
Seigneur Jésus, aide-nous!
Krisztus urunk, segíts meg!