Come un sasso tirato in alto,

Föl-földobott kő, földedre hullva,

piccola patria mia,

Kicsi országom, újra meg újra

da te torna sempre tuo figlio.

Hazajön a fiad.

Visita terre lontane, si abbaglia,

Messze tornyokat látogat sorba,

si deprime e cade nella polvere,

Szédül, elbúsong s lehull a porba,

da cui è stato preso.

Amelyből vétetett.

Desidera andar via, ma non può,

Mindig elvágyik s nem menekülhet,

pieno di desideri che si calmano

Magyar vágyakkal, melyek elülnek

per poi risvegliarsi di nuovo.

S fölhorgadnak megint.

Sono sempre tuo nella mia rabbia,

Tied vagyok én nagy haragomban,

nell'infedeltà, nell'amorevole pensiero,

Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban

sempre magiaro.

Szomorúan magyar.

Come un sasso tirato in alto,

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,

voglio o non voglio,

Kicsi országom, példás alakban

mio piccolo paese, a te somiglio.

Te orcádra ütök.

Nonostante ogni desiderio,

És, jaj, hiába, mindenha szándék,

se mi tirassi cento volte,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

cento volte da te tornerei.

Százszor is, végül is.