Reszket a bokor, mert

Trema cespo perché

Madárka szállott rá.

Uccello v'è volato.

Reszket a lelkem, mert

Trema alma mia perché

Eszembe jutottál,

Io te ho ricordato,

Eszembe jutottál,

Io te ho ricordato,

Kicsiny kis leányka,

Ragazza mia piccina,

Te a nagy világnak

Diamante mai c'è stato

Legnagyobb gyémántja!

Grande che t'avvicina!

​

Teli van a Duna,

Stracolmo va il Danubio,

Tán még ki is szalad.

Fors'anche rompe in piena.

Szivemben is alig

Partenza anche in cuor mio

Fér meg az indulat.

La si contiene appena.

Szeretsz, rózsaszálam?

M'ami di rosa o stelo?

Én ugyan szeretlek,

Son tanto innamorato

Apád-anyád nálam

Ch'amarti al parallelo

Jobban nem szerethet.

Non meglio ai tuoi è dato.

​

Mikor együtt voltunk,

So che m'amavi allora,

Tudom, hogy szerettél.

Insieme quando s'era.

Akkor meleg nyár volt,

Inverno è, freddo, ora,

Most tél van, hideg tél.

L'estate calda v'era.

Hogyha már nem szeretsz,

Non più m'ami qualora,

Az isten áldjon meg,

Iddio sia benedetto,

De ha még szeretsz, úgy

Ma se tu m'ami ancora

Ezerszer áldjon meg!

Sia mille benedetto!

Pest, 1846. november 20. után