Egész uton - hazafelé -

Celou cestou — do domova —

Azon gondolkodám:

hútal som sem i tam:

Miként fogom szólítani

po rozchode dávnom znova

Rég nem látott anyám?

jak sa s matkou zvítam?

Mit mondok majd először is

Kedvest, szépet neki?

Čo jej rečiem prv, by čula

Midőn, mely bölcsőm ringatá,

milé i rozumné,

A kart terjeszti ki.

keď, kam ma vse privinula,

S jutott eszembe számtalan

náruč vystrie ku mne?

Szebbnél-szebb gondolat,

Mig állni látszék az idő,

A na mysli sa to rojí,

Bár a szekér szaladt.

jak by iskry shŕňal:

S a kis szobába toppanék...

kým čas zdal sa mi, že stojí,

Röpűlt felém anyám...

hoci vozík frňal.

S én csüggtem ajkán... szótlanúl...

Mint a gyümölcs a fán.

A prehupnem prah ... Brnkne mi

1844

v stret mať, sťa lúč v tôni...

a ja rty jej zvisnul... nemý ...

jabkom na jabloni.