Egész uton - hazafelé -

Celou cestou domov sa mi

Azon gondolkodám:

plány hlavou ženú,

Miként fogom szólítani

jak oslovím matku svoju

Rég nem látott anyám?

dávno nevidenú.

Mit mondok majd először is

Kedvest, szépet neki?

Čo jej poviem na začiatok,

Midőn, mely bölcsőm ringatá,

čo len milé, šumné,

A kart terjeszti ki.

keď ona, čo hojdala ma,

S jutott eszembe számtalan

náruč vystrie ku mne.

Szebbnél-szebb gondolat,

Mig állni látszék az idő,

A myšlienok najkrajších mi

Bár a szekér szaladt.

mnoho v hlave leží,

S a kis szobába toppanék...

kým čas, ako sa zdá, zastal,

Röpűlt felém anyám...

hoci vozík beží.

S én csüggtem ajkán... szótlanúl...

Mint a gyümölcs a fán.

A tak vhupnem v malú chyžku...

1844

Letí mať... Sa skloním ...

Na perách jej visím... nemo...

jak plod na jabloni.