Wie das Reh, von hurt'gen Hunden

A kutyáktól üldöztetvén

Aufgeschrecket, flieht und flieht,

  A megrémült őz fut - fut,

Bis es eine Schlucht gefunden,

Valameddig csalt vethetvén,

Die den Drängern es entzieht;

  Bátorságos helyre jut.

So will Amorn ich enteilen,

Így futok én Amor elől,

Ach, und bin doch stets mit ihm!

  Hajh! de még sem távozom:

Denn in meinem Busen weilen

Minthogy én a latort belől

Fühl' den Gott ich, wild und grimm.

  Kebelemben hordozom.

Ugy tesz Amor zsákmányával,

Mint a hiúz prédájával:

  Rajta csügg és úgy víjja,

  Míg életét kiszíjja.